5. rész

Gonoszka, szerintem itt válaszolok. :) Szóval majd ki fog derülni minden, hogy pl Alonsónak miért kellett otthagynia a Ferrarit, de erre még picit várni kell. És akkor most jöjjön a folytatás!

Yenna

Ikertestvérem, ha akar, igazán félelmetes is tud lenni, és amikor a volt Ferraris Alonso kérdése elhangzott, ezt be is mutatta. Arcáról valósággal sütött a düh, miközben szemeit úgy összehúzta, hogy csak egy vékony rés látszódott belőlük. Ezzel pedig kellőképpen meglepett még engem is. Eddig nem volt tudomásom arról, hogy megromlott a viszonyul a spanyollal – elvégre három évig versenyeztek egy csapatban.

– Nem fogsz a húgommal fényképezkedni, Alonso – jelentette ki David határozottan, és kemény hangja csak még inkább fokozta döbbenetemet.

– Már megbocsáss, Moreno, de te ezt milyen jogon állítod? – vette fel a harcot a spanyol, és valószínűleg ezen kijelentésén felbuzdulva tesóm neki is ment volna, ha váratlanul a finn közéjük nem áll a maga szenvtelen stílusában.

– David, nyugi, ne csinálj balhét! – mondta halkan, és közben egyik karjával megszorította testvérem vállát.

– Ugye, nincs semmi baj? – lépett Bradley is hozzánk, hol engem, hol pedig a pilóták hármasát figyelve, aztán a férfiak között vibráló feszültségből elég hamar kitalálta, miről lehet a szó. – Talán, Mr. Alonso, ajánlhatom önnek Jenna helyett Ms. White-ot? – kérdezte utána, de Alonso nem igazán lelkesedett az ötletért.

– Én mégis inkább Jennát választanám…

– Jenna Ferraris ruhában van, ami azt jelenti, hogy csakis egy Ferrarisokkal pózolhat. Törődj bele, Alonso, és ne akard, hogy a padlóra kenjelek! – A fenyegetés egyértelmű volt Alonso felé, viszont David arca nem sokáig feszült meg a haragtól, mert hirtelen felém villantotta legbájosabb és legártatlanabb mosolyát. – Hadd mutassalak be az új csapattársamnak.

– Szemét! – szűrtem a fogaim között, de nem elég halkan ahhoz, hogy az említett finn ne hallja meg, mire Kimi kíváncsian vonta fel a szemöldökét, ahogy a mellőlünk még mindig nem tágító Alonso is érdeklődve figyelt minket, talán abban reménykedett, mégis őt választom.

– Cica?

– Emlékszel, mit mondtam neked Bradley irodájában? – néztem testvéremre felvont szemöldökkel, mire ő bocsánatkérő mosollyal válaszolt. – Ha valamit elhallgatsz előlem, ami velünk kapcsolatos, megöllek.

– De hiszen ez csak velem kapcsolatos – tárta szét David a karjait ártatlanul, miközben a szemein láttam, hogy pontosan tudja, mire gondolok.

– Viszont a testvérem vagy, és nagyon jól tudod, hogy mi a véleményem a dologról! – Amilyen erősen csak tudtam, vállon vágtam, ezzel ránk terelve minden figyelmet. – Miért nem mondtad el, hogy új csapattársad lesz?! – szegeztem neki a kérdést egy újabb ütés kíséretében.

– Talán azért, mert csak most fogjuk bejelenteni?

– Vagy azért, hogy nehogy megtudja, a világbajnokot külditek el – szólalt meg Alonso, és gúnyos hangja hallatán a pumpa olyan módon ment fel bennem is, hogy minden további gondolkodás nélkül léptem el bátyám és a finn mellett, egyenesen a spanyol elé.

– Ha nem tudnád, Alonso, Räikkönen is világbajnok, szóval ez nem lehet probléma, és ha már megbocsátasz, de az elmúlt percekben mutatott viselkedésed alapján szerintem a legjobban döntött a csapat, amikor leváltott. – Mire befejeztem, már tomboltam a dühtől, de nem akartam mindenki előtt jelenetet rendezni, ezért mély levegőt véve, és mosolyt erőltetve magamra hátat fordítottam az enyhén tátott szájjal rám meredő Alonsóra. – Helló, azt hiszem, mi még nem találkoztunk. Jenna Moreno vagyok – nyújtottam kezemet Kimi felé, aki az első pillanatban vonakodott a gesztust viszonozni, de aztán végül elkapta a kezem.

– Kimi Räikkönen.

Miközben kezem tökéletesen simult tenyerébe, jégkék szemeibe néztem – a magas sarkúmnak köszönhetően nagyjából olyan magas voltam, mint ő –, amelyek kifürkészhetetlen érzelemmel tele néztek vissza rám. Szőke haja kicsit hosszabban lógott a homlokába, lezser kisugárzást kölcsönözve neki, de ez csak még jóképűbbé tette. Abban a pillanatban olyan irigy voltam Jenni Dahlmannra, hogy egy ilyen pasast tudhat magának. A szívem önkéntelenül is gyorsabban vert, ezért gyorsan összeszedtem magam, majd óvatosan elhúztam a kezem – úgy tűnt, mintha neki sem akaródzna elengedni az enyémet.

– Örülök, hogy megismerhetlek – mosolyogtam rá, aztán fejemmel a minket árgus szemekkel bámuló bátyám felé intettem. – Mióta boldogít téged ez a jólélek?

– Te, csak semmi rosszmájú megjegyzés – nevetett rám David, mire én is felkacagtam.

– Akkor nem mondok semmit, persze veled még számolok – fordultam fenyegetően ikertestvérem felé, aztán kicsit elléptem tőlük, hogy megkeressem tekintetemmel Briant, aki éppen a McLarenes pilótákkal és Ashley-vel tárgyalt, persze ettől azonnal vigyorogni támadt kedvem. – Szólok Briannek, hogy bármikor kezdhetünk.

Miközben elsétáltam Davidtől és Kimitől, láttam, hogy Alonso kelletlenül Samantha mellé sétál, akivel még mindig ott várakozott menedzserem. Tisztában voltam azzal, hogy Brad szándékosan intézte így a dolgot, amiért rettentő hálás voltam neki. Így utólag örültem, hogy nem kell a spanyollal modellt állnom.

– Á, Jenna – mosolygott rám Brian, amikor meglátott, mire barátnőm és a két McLarenes is felém fordult. – Sikerült megoldani a dolgot?

– Igen – bólintottam, aztán széles vigyorra húztam a számat. – Csak a testvéremmel kerülhetek egy párba.

– Ez csak természetes – nevetett a férfi, és a többieken is látszott, hogy jól szórakoznak. – A két Morenót együtt kell fényképezni. Kezdhetünk veletek? – nézett az Ashley-Lewis-Jenson hármasra, majd utána vissza rám. – Aztán, ha úgy gondolod, jöhettek ti, a testvéreddel és Kimi Räikkönennel.

– Nekem tökéletes – bólintottam ismét.

Brian elvonult, hogy megbeszélje Vanessával a részleteket, így egyedül maradtam a két pilótával és Ashley-vel. Barátnőmön tisztán látszott, hogy teljesen be van sózva, amin egyáltalán nem csodálkoztam. Elég régóta rágta már a fülemet, hogy mutassam be neki Hamiltont.

– Jól nézel ki, Jenna – lépett a következő másodpercben Lewis hozzám, majd Ash kidülledő szeme láttára arcon puszilt.

– Köszi – mosolyogtam rá, aztán Jensont is üdvözöltem.

Mindkét pasi a konkurencia ellenére igazán jó barátságban volt bátyámmal, és még arra is rettenetesen ügyeltek, hogy a nyilvánosság előtt is érződjön – tekintve, hogy hány olyan pilóta van, akik látványosan fújnak egymásra. Persze ez sokszor csak a box utcában barátságosan váltott pár szóból állt, hiszen egy versenyhétvége mindig a folyamatos munkáról és felkészülésről szólt.

– Jenna, beszélhetnénk egymással? – pillantott rám jelentőségteljesen barátnőm, ezért bocsánatkérően biccentettem Lewiséknak, majd hagytam, hogy Ashley odébb hurcoljon. – Mondd, te jóban vagy velük, és ezt még csak nem is közlöd velem?! – esett nekem azonnal fojtott hangon. – Ha megtudom, hogy még a telefonszámuk is megvan! Azt mondtad, hogy csak a tévéből nézhetem!

– Ash – néztem lágyan a lányra, és békülékenyen megfogtam remegő kezeit. – Mint már korábban is mondtam, ők a bátyám haverjai, nem az enyémek, én csak messziről ismerem őket. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor találkoztam velük. A telefonszámuk pedig nincs meg, de most itt a lehetőség. Ha nagyon szeretnéd Lewis számát, kérd el. Szerintem biztosan örömmel megadja – tettem hozzá a végén mosolyogva, miközben reménykedve vártam barátnőm válaszát.

– Hát jó – morogta Ashley, és máris ott hagyott. – Lewis, fényképezés után megadod a számod? Igazán szeretnélek jobban megismerni.

Barátnőm váratlan szavai hallatán kissé felhorkantottam, majd még mindig enyhén döbbent arckifejezéssel mentem vissza testvéremhez – szerencsére Alonso már nem volt a közelében. Persze David azonnal észrevette rajtam, amit szóvá is tett.

– Valami baj van? – kérdezte, miközben láttam, hogy a finn is érdeklődve néz engem.

– Nem – ráztam meg a fejem, és alig hallhatóan felnevettem. – Csak Ashley megdöbbentett. Habár igazán nem kellene már meglepnie, de mégis állandóan ezt teszi.

– Már megint mit művelt a csaj? – nevetett fel.

– Úgy döntött, kicsit meggyorsítja a dolgokat pasi téren, ha érted, mire célzok – néztem tesómra, akinek szemei azonnal felcsillantak, miszerint nagyon is érti, csak ezután fordultam a minket némán figyelő Kimi felé. – És milyen érzés, hogy újra az F1-ben vagy? – érdeklődtem, amit csoda mód egy Jégemberes félmosoly követett.

– Jó – felelte, és közben overálja zsebébe vágta kezeit. – Izgalmas dolog volt kipróbálni a rallyt, de az igazi világom a Forma-1. És remélem, most majd kicsit szerencsésebb leszek, mint az utolsó évemben.

– Mondtam már neked, hogy a kocsi egy álom – mondta David, és arca rögtön felragyogott, ahogy a neki legkedvesebb téma került szóba. – Meglátod, hogy szinte muzsikálni fog a kezeid alatt!

– Majd meglátjuk – bólintott a finn, és már nyitotta volna a száját, hogy folytassa, de hirtelen megszólalt a telefonja, ezért azon nyomban előrántotta bal kezét, ujjai között a kitartóan rezgő mobillal. – Bocsánat, Jenni az, fel kell vennem – jegyezte meg elnézést kérve, és már hátat is fordított nekünk, hogy néhány lépést eltávolodjon tőlünk, de annyit még hallottam, hogy fogadja a hívást. – Szia, kicsim…